Az �ghajlat Jap�nban nagyr�szt m�rs�kelt, �m �szakr�l d�lre er�sen v�ltozik. Az orsz�got hat nagy �ghajlati �vezetre lehet osztani:

Hokkaid� – a leg�szakibb. Jellemz�i a hossz�, hideg telek �s h�v�s nyarak. A csapad�k nem gyakori, de a szigetet t�len gyakran s�jtj�k h�viharok.
Jap�n-tenger – Hons� nyugati partvid�k�n az �szaknyugati sz�l telenk�nt jelent�s havaz�st okoz. Ny�ron ez a ter�let h�v�sebb mint a Csendes-�ce�n partja, de a f�hn jelens�g miatt gyakran igen magas h�m�rs�kletek alakulnak ki.
K�z�p-Jap�n – Tipikus kontinent�lis �ghajlat jellemzi, a telek �s nyarak, valamint a nappalok �s �jszak�k k�zti nagy h�m�rs�kleti k�l�nbs�gekkel. A csapad�kmennyis�g ar�nylag kicsi.
Szeto-beltenger – A Cs�goku �s Sikoku r�gi�k hegyei pajzsk�nt v�dik ezt a ter�letet a szelekt�l, ami ennek a r�gi�nak kellemes id�j�r�st biztos�t eg�sz �vben.
Csendes-�ce�n – A keleti part t�len hideg, gyakori a h�es�s, a ny�r viszont meleg a d�lkeleti monszunsz�l miatt.
D�lnyugati-szigetek – �ghajlatuk szubtr�pusi, meleg telekkel �s forr� nyarakkal. A csapad�k nagyon gyakori, f�leg az es�s �vszakokban. A t�jfunok id�szakosak.

A f� es�s �vszak m�jus elej�n kezd�dik Okinava szigetein. Az ez�rt felel�s m�rs�kelt �g�vi ciklon az �v sor�n �szak fel� halad, �sHokkaid�n t�nik el v�gleg, �ltal�ban j�lius v�g�n. Hons� nagy r�sz�n az es�s �vszak j�nius k�zep�n kezd�dik el �s k�r�lbel�l hat h�tig tart. Ny�r v�g�n �s �sz elej�n a t�jfunok gyakran hoznak nagy mennyis�g� csapad�kot.
 

*Forr�s:Wikipedia*