Mezgazdasg:
A msodik vilghbor eltt a lakossg tbbsgt foglalkoztat mezgazdasgban ma mindssze a japnok 1-2%-a dolgozik. Az orszg terletnek alig tbb mint egy tizede mvelhet, ezrt a teraszos fldmvels vlt jelentss. A rendelkezsre ll termterlet arnyban Japn bszklkedhet a legmagasabb termshozammal, a japn termelk pedig a lakossg csaknem felt kpesek elltni hazai termkekkel a kevesebb mint 56 000 km² megmvelt fldrl.
Japn mezgazdasga nagymrtkben tmogatott s vdett. Az llam inkbb a kis gazdasgokat tmogatja az szak-amerikaihoz hasonl nagy farmokkal szemben. A gpests nagyfok.
Az orszg len jr az egy hektrra jut mtrgya-felhasznlsban s az egy fre jut tejhozamban.
Az egyik legfontosabb mezgazdasgi termk a rizs, ennek ellenre fokozatosan visszaesik a termelse s nvekszik az importja. Gabonaflkbl, takarmnynvnyekbl, cukorbl, dligymlcskbl, egyes halflkbl, marha- s birkahsbl importra szorul. Az orszg nagy mennyisg szjt is importl, fknt az Egyeslt llamokbl. Japn hatalmas piacot jelent az Eurpai Uni mezgazdasgi exportreinek is. A Thoku s Hokkaid rgikban szmottev az alma, Sikoku s Kjs szigeteken pedig a krte s narancs termesztse. Az utbbi nvnyeket Japnba elsknt a holland kereskedk hoztk be a 18. szzadban, Nagaszaki kiktjn keresztl. Japnhoz tartozik az egyik legnagyobb halszterlet, amely a vilg halszati sszfogsnak 15%-t teszi ki.
Ipar:
Japn svnykincsekben szegny orszg. Ezrt a Fld legtbb nyersanyag- s energiahordoz-importre. Nyersvas-, acl- s alumnium-feldolgozsval a vilg lvonalban ll. Feldolgoziparnak vezet gazata a sokoldal gpgyrts, ezen bell is vilgels az aut-s a hajgyrtsa. Szuperexpressz-vonatai is vilghrek. A mikroelektronika, a mszeripar, a biotechnolgia, az elektronikai ipar terletn cscstechnolgit alkalmaznak. Japn a Fld legtbb iparirobot-gyrt orszga. Az ipar, a gazdasg legfontosabb gazata nagyban fgg az importlt nyersanyagtl s zemanyagtl. A robotika kulcsfontossg gazdasgi tnyez, Japn rendelkezik a vilg 720 000 dolgoz robotjbl 410 000-rel.
|